Az Empire State Building nem akkora durranás, hogy szombaton délelőtt az utcán álljon a sor vége (ehhez tudni kell, hogy a liftig az épületben el kell jutni egy mozgólépcsőig, azon fel, kiállni a biztonsági ellenőrzés sorát, a jegysort és sokat sétálni, ami könnyed 1,5-2 óra lehet, ha nem áll az utcán a sor). Mivel nap közben még nem jártam egy magas épület tetején sem, így történt, hogy végül kedden reggel inkább munka előtt felmentem a Rockefeller Center tetejére, ahol a változatosság kedvéért megint németekkel találkoztam.
Napszemüvegből rosszul állok. Megtaláltam a formát, de a nekem tetsző lencsével sehol nem kapni épp, Internetről megrendelni pedig már nem mertem, hátha nem érkezik meg. Ráadásul a kerete se lenne megfelelő színű, de abban az összeállításban nem gyártják, amit én szeretnék. A gyártó oldalán semmiféle kapcsolat nincs, ahol meg lehetne kérdezni, hogy levennének-e nekem a polcról fekete keretet és zöld, polarizált lencsét, majd a fiókból néhány illő csavart és az egészet szépen összeraknák-e. Lehetne venni két napszemüveget és két másikat gyártani belőle, de ki venné meg a másikat? Úgyis ráér. Angliában sem sokkal költségesebb.
Vasárnap Greenwich Village-en sétáltam keresztül, egyszerűen mert jó. Sikerült Vespát is találnom, de a sötét végett olyan sokáig kellett az egyik étterem előtt kísérleteznem, hogy kijött a Chilei tulaj megkérdezni, valami hírességet látok-e. Utána eldumáltunk, borozós étterme volt, nem az olcsóbbik fajtából. Egy másik Vespát találva pedig a közelben ülő két nő kért meg, hogy fényképezzem le őket. Az idősebbik azt mesélte, hogy volt egy étterme a Meatpacking részen meg Párizsban is, jót beszéltünk Budapestről, mert járt arra nemrég. A másik nőről azt állította, hogy egy Chicago Bulls játékos anyja. Itt azért kételkedni kezdtem. Este elküldtem nekik a képeket, másnap pedig megkérdeztem Szergejt és Larryt. Nos, nem vertek át, legalábbis a kosárlabdás vonalon nem.
Nem tudom egyébként, hogy hol készülnek azok a hajde híres frizurák, de tegnap borravalóstul 35 dollárért szabadultam meg hajkoronám egy részétől egy nem túl jól kialakíott fodrász és masszázsszalonban. Vagy csak én vagyok nagyon hozzászokva a jóhoz (árban kb. ennek a feléért).
Ma rá kellett jönnöm, hogy a Times Square környékén igen szabadosan veszik a szabadpiac fogalmait. A 98 centes bélyeget az újságos 1.70-ért akarta eladni, az amúgy 1.30-ért áruló szuvenírboltos pedig közölte, hogy csak vásárlóknak. Előbbi esetében leszakadna a képemről a bőr, utóbbi meg csak simán lehúzás. Vagy fordítva. Ha már felárral adja a bélyeget, akkor miért kell mást is vásárolni?
