... magamhoz. Kicsit le vagyok maradva a bejegyzésekkel, de sűrű hét volt.
Egy hete szombaton ismét bulizgattunk, ugyanott. Megint jó volt. Ezúttal volt külön Tequila bár és a kötélen hárman tornáztak a cirkuszi show-betét alatt. Na ez azért elég látványos volt. Aznap egyébként nagyon sokat voltam a Macy's-ben. Az eladók nagyon rendesek arrafelé, nyilván ha sokan jutalékrendszerben dolgoznak. Idővel lehet, hogy részükké vált az attitűd. A vásárlás eredménye egyébként egy nagy bőrönd, a kézipoggyász méretűből nem volt neki, azt hét közben neten vettem végül meg (ahogy egy laptop akksit és egy kis fényképezőt is, mert a nagyot nem mindig kellemes és érdemes cipelni).
A munkahét nagy része vizsgákkal és tanulással telt. Kivételek azért akadtak.
Szerdán este az esti session után elmentem az Empire State Buildinghez és persze fel rá. Képek a szokásos helyen. Valamelyik nap világosban is fel kell még menni. Csütörtökön este pedig egy amerikai-foci meccsen voltam. Az első benyomás az, hogy a pálya sokkal kisebb, mint amilyennek a TV-ben látszik, és jóval nehezebb észrevenni, hogy mi történik egyáltalán. A látványos futásokat persze látni és tényleg látványosak.
Péntek-szombaton megint extrémet játszottam. Este elmentem bulizni (itt a buli nem, csak a zene volt jó, egyszerűen túl sokan voltak és nem igazán volt kivel bulizni). Innen rögtön a buszpályudvarra vettem az irányt, közben pedig beugrottam abba a bárba, ahol múlt pénteken Shia-hoz hasonlítottak. A 4 órás utazás nagyon rövid volt, elaludtam és felébredtem. Ennyi.
Washington első látásra egy nagy park, amibe múzeumokat ültettek (a múzeumok nagy hányada a Smithsonian Institution-hoz tartozik). A második dolog, amit észreveszel, hogy lépten-nyomon futókba botlasz (ez egy nagyon szerencsétlen mondatösszetétel). Pontosabban nagyon sokan mozognak. Ahogy otthon is, itt is az embereknek inkább kisebb hányadáról mondanám, hogy a mozgásuk futásra hasonlít (: Viszont van, aki babakocsit tol közben maga előtt. És persze itt is minden nagy vagy még nagyobb, hiszen ez a főváros.
A srácokkal bejártuk a kötelező elemeket. A Washington monument (ami ugye Achmed szerint inkább Bill Clinton emlékmű) elég magas ott a semmi közepén. A Lincoln memorial nem igazán különös. A kapitólium viszont kellemes csalódás volt. Eddig ez az az épület, amibe leginkább sikerült hangulatot vinni.
Elég legyen a hatalmas épületekből (arra ott vannak a képek). Elemezzük kicsit ki a múzeumokat. Pontosabban azt az egyet, amiben voltam (a nemzeti galéria bezárt, mire odaértem volna), a természettörténeti múzeumot. Nem állítanám, hogy hatalmas tárháza lenne minden apró részletnek. Az amerikaiakat továbbra sem az információ tápláló erejére állították be. De ami van, az nagyon profin van megcsinálva. Mind összeállításban, mind tervezettségben, mind ötletekben. A működő méhkaptár, amit egy fatörzsbe raktak és a méhek a múzeum ablakán jönnek be... Na az elég mutatós. Illetve a lepkesátor is, ami trópusi klímát imitál és tele van élő lepkékkel. Sajnos máshova nem jutottam be, pedig biztosan azok is jók.
A Fehér Ház nem különösebben látványos. Itt egyébként épp arról beszéltünk a fiúkkal, miközben a Segway turistákat bámultuk, hogy vajon merre vannak a mesterlövészek. Két perc se telt el, amikor a tetőn elsétált két alak, gitártokokkal. Nekem egyébként az Eisenhower Executive Office Building (régi nevén Old Executive Office Building, OEOB) sokkal jobban tetszik.
Beszélnem kell még eddigi legszörnyűbb éttermi élményemről is, ami egy friss burgerről szól. A zsemlében nem volt semmi más csak a húspogácsa, mellé lerakva a hagyma és a paradicsom. A hozzá adott káposztasaláta alulról verdeste az épp ehető kategóriát. Az i-re a pontot az egés köré szórt szörnyű chips rakta fel (semmi sültkrumpli). Ilyenkor nem csodálkozik az ember az öcsémék által létrehozott divatbűnök rovaton (amihez ha nem felejtek el, legközelebb magam is hozzáteszek jókat).
A buszozás amúgy vegyes érzéseket kelt az emberben. Az nem túl megnyugtató, hogy az előre megváltott jegyekkel is simán lemaradhatnál a buszról, ha nem vagy ott időben. Ezzel szemben, ha új buszon ülsz, akkor van biztonsági öv, bő lábtér, pohártartó és WiFi. Használni sajnos nem sikerült, mert a telefonom nem ette meg az ÁSZF oldalt.
Ha valaki nem látta volna, feltettem az utóbbi idők képeit is. Ma pedig megérkezett a kézipoggyászom, aminek azért örülök. Mint ahogy a sikeresen vett vizsgának is.
