A városnak nagyon sok energiájába és majdnem 40 napjába került, hogy megszeressem. Amikor a szombati múzeumlátogatás előtt az upper eastside-on kellett átmennem és ezt meglátva végleg megéheztem. Kivittem a Central Parkba a francia bagettbe rakott olasz sonkás, paradicsomos, sajtos, mustáros szendvicset és a szederből, málnából és áfonyából készült gyümölcsturmixot (tej nélkül), leültem a felhők szaggatta kék háttérre festett gyep melletti padra. Megtört az első benyomásom keltette ellenállásom, megszerettem ezt a várost.
Nem jutottam arra a szintre, hogy első választásom lenne, ha szabadon választhatnék lakhelyet, de az Upper Eastside-ot és Greenwich Village-et meg tudnám szokni (igen, ezek a legdrágább környékek, Soho után, de ott csak pénzeszsák sznobok laknak). Előbbi nagyon közel van a Central Parkhoz, ami napsütésben különösen szép hely. A 80. utcán találtam pár szép házat is, nyilván 8 számjegyű dollár összegekért (még nem néztem utána). Utóbbi pedig New Yorknak az a része, ahol sok a fa, sok az étterem stb. Tipikusan Sex in the City jelenetes csak talán még jobb. Képeket szokás szerint később (Greenwich Village-ről sajnos nem is lesz, mert valószínűleg nem tudok odamenni világosban), ezen a héten már rendesen leterhelnek minket, vásárolgatni is kellene és lakóvendégeim is vannak, ami korlátozott netelérést fog jelenteni, lévén a netkábel a hálószobában van.
